hpebook

	*A nyomorultak (Victor Hugo)*
	"Ameddig a törvény és erkölcs fönntartja azt a társadalmi kárhozatot, amely a civilizáció korában mesterségesen teremt poklokat, és az emberi balsorssal súlyosbítja a végzetet, mely Istentől való, más szóval, ameddig tudatlanság és nyomor lesz a földön, az ilyenfajta könyvek talán nem lesznek fölöslegesek." HP Compaq Tablet PC változat.

	*A titokzatos birtok (Henri Alain-Fournier)*
	"Délután három óra felé járhatott az idő, amikor egy szürke tornyocskát vett észre, mely egy kis fenyőerdő mögül magaslott fel az égre. - Valamiféle elhagyott kastély lehet - állapította meg magában -, afféle lakatlan bagolyvár, egy domb tetején!... Meaulnes tovább bandukolt, csöppet sem sietve." HP Compaq Tablet PC változat.

	*Karácsonyi versek (Válogatás)*
	"Békesség most tinéktek, emberek. Övendezzél, derék világ, Hangozzatok, jámbor legendák, Zsolozsmák, bibliák, imák. Kicsi gyertyák, lobogjatok föl, Bóduljunk tömjénnek szagán!... Szép dolog ez!... Így kell csinálni Minden karácsony-éjszakán... Hejh, szép az istenes legenda, A csillag, a jászol, az élet, Ki lehetne még vele húzni Talán még néhány ezer évet... Békesség hát néktek, emberek, Örvendezzék a vak, a béna: A jászol benne van a legendában S a jászolban benne a széna... Különben is az élet csupa vígság, " HP Compaq Tablet PC változat.

	*Diótörő (E. T. A. Hoffmann)*
	"A szekrényből nyerítés hallatszott és dobogás, majd Frici vértesei, a dragonyosok, de elsősorban a vadonatúj huszárok nyomultak elő. Egykettőre lenn voltak a padlón. Ezred után ezred lépkedett el Diótörő előtt, repkedő zászlókkal. Zengő muzsikára a szoba padlóján vonalban sorakoztak." HP Compaq Tablet PC változat.

Új versek (Ady Endre)

"E versek mind-mind a Léda asszonyéi, aki kedvelte és akarta őket.
Én el szoktam pusztítani a verseimet fogyó életem növő
lázában, mély viharzásokon és poklok tüzében.
Ennek a néhány versnek megkegyelmeztem.
Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak."

HP Compaq Tablet PC változat.

	*Twist Olivér (Charles Dickens)*
	"Valahol, egy nagy városban, amelyet több oknál fogva is okosabb lesz nem megnevezni, s amelynek kitalált nevet sem akarok adni, a számos egyéb középület között van egy olyan, melynek a párját ősidők óta megtalálhatjuk a világ majdnem minden városában: tudniillik a dologház."

	*Lear király (Shakespeare)*
	Azalatt kimondjuk rejtett szándokunkat. Adjátok a térképet. Tudnotok kell, Hogy országunkat három részre osztók S erős szándékunk minden gondot és bajt Lerázni agg korunkról, általadván Ifjabb erőknek, míg magunk tehertől Menten mászunk a sír felé. Fiunk, Cornwall, és nem kevésbé szeretett Fiunk, Alban, ez órában szilárd Akaratunk lányaink jegydíjait Külön kiszabni, hogy jövő viszálynak Már most elejét vegyük. Két fejedelem, Burgund- és Frankhon, nagy vetélkedők Legifjabbik lányom szerelmeért, Rég udvarolnak házunknál, s nekik most Választ kell adnunk. Szóljatok, leányim, Minthogy mi most le akarunk mondani A trón és az ország gondjairól S jövedelmiről. Mondjuk hát: melyitek Szeret leginkább, hogy legfőbb kegyünket Érdem szerint adhassuk. Goneril, Elsőszülöttünk, szólj először.

	*Egri csillagok (Gárdonyi Géza)*
	"A török ágyúk és a puskák egyszerre megdördülnek. A vár falai megrendülnek, töltések szerteszakadnak az odarobbanó temérdek ágyúgolyótól. Az eget-földet reszkető dörgésbe a dobok, kürtök, trombiták lármája, százezernyi török Allah-üvöltése vegyül."

Toldi trilógia (Arany János)

,Mostan emlékezem az elmult időkről,
Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról...'

Ilosvai

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
Messzirol lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,
Nem terem ma párja hetedhét országon;
Ha most feltámadna s eljőne közétek,
Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek.
Hárman sem birnátok súlyos buzogányát,
Parittyaköveit, öklelo kopjáját,
Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát,
,És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.

	*A kőszívű ember fia (Jókai Mór)*
	A nagytiszteletű úr éppen közepén volt a tósztnak... A pezsgőspohár nektárhabja végigcsorgott kövér ujjain. A megkezdett frázis kifogott a tüdő hatásképességén, s a nyakizmok minden tehetségét megpróbálta. A nemes buzgalom egészen arcába kergette a vért. A díszes vendégkoszorú minden tagja készen tartá kezét a poharak karcsú fogantyúján, dicsszomjan lesve a megkezdett tószt véghetetlen rakétájának végelpattanását; a hajdúsereg sietett a félig ürített poharakat színültig tölteni...

	*Lúdas Matyi és más költemények (Fazekas Mihály)*
	Különös ellentmondás, hogy noha Fazekas Mihály (1765-1828) korának egyik legkiemelkedőbb költője volt, tulajdonképpen egyedül a Lúdas Matyit ismerjük írásai közül. (Azt is inkább csak földolgozásokból - filmről, rajzfilmről, színi gyerekelőadásokból.) Aki iskolába járt, talán még tudja róla, hogy ő írta az első magyar füvészkönyvet Diószegi Sámuellel. Pedig más munkái is kimagaslóak, semmivel sem gyengébb alkotások, mint az elbeszélő költeménye. Karácsonyra szánt kötetünk alkalmat ad az eredeti Lúdas Matyi elolvasására, és arra is, hogy az egykori katonából háborúellenesé lett, mélységesen humanista költőnk más verseit, sőt fordításait is megszerethessék olvasóink.

	*Szent Péter esernyője (Mikszáth Kálmán)*
	Tulajdonképpen sejthettük volna, de azért kicsit meglepődtünk azon, hogy olvasóink közül Mikszáth Kálmán Beszélő köntösét töltötték le a legtöbben. Mindjárt az első héten 1300 példányt. Úgy gondoltuk, az öt ünnepekre szánt könyv között mindenképpen legyen egy Mikszáth-kötet. És melyik lenne alkalmasabb karácsony-körüli olvasmánynak, mint a Szent Péter esernyője?

A lőcsei fehér asszony (Jókai Mór)

Vannak, akik az egész történetet a megörökítő képpel együtt a mesék közé sorozzák; de ezeknek ellentmondanak az írott adatok. A történetbúvár segélyére jön a mesemondónak, s okmányokat fedez fel, amik nagy vonásokban vázolják azt a női jellemet, amelynek létezését tagadni nem lehet, megérteni nehéz. Bevégzett pöriratok tanúskodnak a történetről, anélkül, hogy azt földerítenék: megérthetetlen talányokat hagyva fenn, amik fölött a bíró sem mert ítélni.

Azt beszélik, hogy ez a nő elárulta a nemzetét. Az első és egyetlen nőalak az egész magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. De hiszik, mondják, bizonyítják, hogy az volt. Azért festik a képét az ajtóra, a falakra, abban a helyzetben, aminőben az árulást elkövette; azért nem engedik elmúlni, csendesen meghalni, mint más kiszenvedettet, akinek a rádobott hanttal bocsánatot is ad a világ; azért kényszerítik fényes nappal kísértetképpen megjelenni, példának odaállni; csábtekintetével századokon át rossz hírét hirdetni, ahol a gyermekek egymásnak mutogatják: "Nézd: ez volt a fehér asszony, aki a hazát elárulta".

...A neve: "Korponayné, Ghéczy Juliánna." És ugyanez a Ghéczy Juliánna később mint önfeláldozó vértanúja a nemzeti szabadság ügyének, tűnik le a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, s leszáll, mint egy csillag. Hol a megoldás az ég-pokol különbségű ellenmondás között egy nő jellemében?

	*Máté evangéliuma (Károli Gáspár fordításában)*
	A MÁTÉ ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM Károli Gáspár fordításában nem csak a minden bizonnyal legtöbbet olvasott és idézett magyar nyelvű szakrális szöveg, hanem irodalom is. A legszebbek közül való. A magyar nyelv élő múltja. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy Károli "vizsolyi" Bibliája nélkül egészen másképpen alakult volna az irodalmunk, az egész magyar nyelv. Minden újraolvasáskor átélhetjük azt a csodát, ami csak kevés népnek adatik meg: értünk egy több mint négyszáz éves szöveget, sőt gyönyörködhetünk is benne. A nem vallásos emberek számára is boldogságos olvasmány ez a Jézus-történet. (Az elektronikus könyv az Arcanum Adatbázis (http://www.arcanum.hu) "BIBLIA 5.0" CD-ROM anyagának felhasználásával készült.)

Száz fabula (Heltai Gáspár)

Heltai Gáspár Száz fabuláját azoknak ajánljuk, akik nagyon szeretik a magyar nyelvet. Nem könnyű olvasmány, de megéri időt fordítani rá. Hihetetlen utazás: aki figyelmesen olvassa, azt érzi, hogy elképesztő szerencséje van egy népnek, ha olyan nyelvet birtokol, amellyel csaknem fél évezrednyi messzeségből is ennyire érthetően lehet üzenni. Ráadásul csakugyan izgalmas nyelvi nyomozás is a Száz fabula olvasása. Néha azon lepődünk meg, hogy némely szavak és kifejezések milyen régóta élnek a nyelvünkben, máskor a legfurfangosabb elemzés után sem jövünk rá arra, mit jelenthetett egy szó Heltai idejében. De teljes tanácstalanság esetére is van segítség a kötetben: egy jól használható szómagyarázat. Heltai Gáspár (1510?-1574?) a XVI. század magyar irodalmának kiemelkedő alakja. Történetíró, bibliafordító, unitárius lelkész. 1550-ben megalapította Kolozsvár első nyomdáját. Báthory István 1571-es cenzúra-rendelete miatt nyomdájában számos világi művet adott ki. Német anyanyelve ellenére a magyar reneszánsz széppróza egyik megteremtője